Az agrár képzések olyan szakokat foglalnak magukba, mint az élelmiszermérnöki szakirány, vagy a földmérő, mezőgazdasági mérnök, kertépítő, vidékfejlesztési agrármérnök stb. Az ilyen képzések általában hét félévesek, ami azt jelenti, hogy az utolsó félévben szakmai gyakorlatra kell menni. Érdemes, ha van rá lehetőség, olyan diákmunka lehetőséget választani, ahol adnak papírt a szakmai gyakorlatról. Az agrármérnöki pozíciók rendkívül fontosak, mivel egy képzett agrármérnök olyan gazdasági, közgazdasági és agrártechnológiai ismeretekkel rendelkezik, melyek képessé teszik arra, hogy a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással kapcsolatos logisztikai feladatok ellátására, valamint tanácsot tudnak adni arra vonatkozóan, hogy miképp lehet kihozni a maximumot a termelésből.
Több agrárvállalat hirdet diákmunka keretein belül adminisztrátori lehetőséget agrárképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatóknak. Az ilyen helyeken többnyire heti pár napot kell vállalni, az elvárás pusztán az office programok felhasználói szintű ismerete.
